A pajzsmirigynek nagyon nagy hatása van az anyagcserére, nem szándékos hízást illetve fogyást képes okozni. Habár a legtöbb panasz a túlsúlyra érkezik, a pajzsmirigy hormonok eltérése fokozza a szívbetegségek, cukorbetegség kockázatát is, így kiemelten fontos a megfelelő táplálkozás ebben az esetben. Annak ellenére, hogy a pajzsmirigy egy igen pici mirigy a szervezetünk szinte minden szervére hatással van.

A leggyakoribb pajzsmirigybetegség a hypothyreosis azaz a pajzsmirigy alulműködése. Ennek az oka nagyon sok esetben egy autoimmun reakcióból ered, ilyenkor beszélünk Hashimoto betegségről vagy autóimmun hypothyreosisról.  Ebben a betegségben a szervezet hibásan azonosítja a saját sejtjeit, mint betolakodók, így megtámadja a szervet. Ez a támadás megakadályozza, hogy a pajzsmirigy megfelelő mennyiségű T3 és T4 hormonokat szabadítson fel, amely elengedhetetlen lenne a test normális működéséhez. Ezeknek a hormonoknak a hiánya lelassítja az anyagcserét, súlygyarapodást, fáradtságot, száraz bőrt, koncentrációs zavarokat okoz. Hétszer gyakrabban fordul elő hölgyek esetében, legjellemzőbben a középkorúaknál.

A másik gyakori pajzsmirigy betegség a hypertyreosis azaz pajzsmirigy túlműködés. a legelterjedtebb forma a Basedow-Graves formája ennek a betegségnek, amelyben a test autoimmun válasza miatt a pajzsmirigy túl sok T3 és T4 hormont termel. Tünetei lehetnek a súlycsökkenés, magas vérnyomás, hasmenés, szapora szívverés. Leginkább a 20 és 40 év közötti nőket érinti ez a betegség is.

A Hashimoto gyakoribb betegség, mint a Basedow-Graves, viszont mind a kettő autóimmun betegség és tárulhat másik autóimmun rendellenességekkel, mint a rheumatoid arthritis, lupusszal és lisztérzékenységgel.

Számos táplálkozási tényező játszik szerepet a pajzsmirigy működésének optimalizálásában. Ugyanakkor mind a tápanyaghiány, mind a túlzott bevitel súlyosbíthatják a tüneteket. A dietetikus által meghatározott tápláltsági állapot az egyik alapja az optimális pajzsmirigy terápiának.

Meghatározó tápanyagok a pajzsmirigy szempontjából:

  • Jód: Mind a jódhiány illetve a túladagolás is jelentős kockázatot jelent. Alkalmazását, illetve a táplálékok jód tartalmát mindenképpen egészségügyi szakemberrel kell megvitatni pajzsmirigy betegségben.
  • D- vitamin: A D-vitamin hiány összefügghet a Hashimot betegséggel. Egy vizsgálat alapján a betegek 90%-a D-vitamin hiányos. A basedow-Graves kór csontvesztéshez vezet, amelyhez általában D-vitamin hiány társul. Ezekben az esetekben a D-vitamin kiegészítés kifejezetten fontos.
  • Szelén: A szelén elengedhetetlen nyomelem, és bebizonyosodott, hogy nagy hatást gyakorol az immunrendszerre, a kognitív funkciókra, a termékenységre mind a férfiaknál és a nőknél. A megfelelő szelénbevitel fontos viszont a túlzott bevitel ebben az esetben is járhat egyes betegségek kockázatának növekedésével, így érdemes erről is konzultálni dietetikussal.
  • B12- vitamin: Ennek a vitaminnak a hiánya is elterjedt a pajzsmirigy betegek körében.
  • Goitrogének: Ezek az anyagok ronthatják a pajzsmirigy működését, gátolják a pajzsmirigy peroxidáz(TPO) tevékenységét. Legfőbb goitrogének a karfiol, brokkoli, kelbimbó, karalábé, kínai kel, retek, spenót, fehérrépa, szója. Pajzsmirigy betegségben sem kell száműzni ezeket a zöldségeket csupán meghatározott, limitált mennyiségben fogyaszthatók, illetve különböző konyhatechnológiai eljárásokkal a goitrogén anyagok csökkenthetők bennük.

Pajzsmirigy betegségében a mozgás is nagyon fontos. Pajzsmirigy alulműködésben a testmozgás segít a súlygyarapodás megakadályozásában, a fáradság és a depresszió leküzdésében. Pajzsmirigy túlműködésben a fáradság szintjét csökkenti sikeresen a mozgás terápia.