Régebben a zsír volt a rosszakarónk, manapság a szénhidrát fogyasztásért jár bitófa. Valóban ekkora ellenség a szénhidrát? A legújabb táplálkozás terén végzett kutatások szerint nem. Az ördög a részletben lakozik.
Nézzük a tévhiteket:
- Tévhit: Csak a kenyérfélék, péksütemények, krumpli és rizs tartalmaz szénhidrátot.
Amikor megkérdezem az embereket, hogy mi tartalmaz szénhidrátot akkor a 90%-uk biztosan a fenti pár alapanyagot sorolja fel, pedig ezeken kívül az összes zöldség, gyümölcs, hüvelyes és a tej- tejtermék is tartalmaz több-kevesebb szénhidrátot, és valljuk be ezek nélkül nincs egészséges étkezés. Az ironikus az, hogy sokan nem tudják elmagyarázni miért is tartanak a szénhidráttól. Muszáj különbséget tenni az egészséges szénhidrátok között, amelyek magas rosttartalmúak és alacsony cukor tartalmúak, és az egészségtelen szénhidrátok között, amelyek pedig magas cukor tartalmúak és alacsony rosttartalmúak.
- Tévhit: A szénhidrátok hizlalóak.
Nagyon sok kutatási eredmény van arról, hogy az “igazi” teljes őrlésű kenyerek fogyasztása a fehér kenyér helyett csökkenti az esélyét az elhízásnak. Ugyanez igaz a gyümölcsfogyasztásra is egészen addig, amíg tudjuk a mértéket és nem haladjuk meg a kalória szükségletünket.
Nagyon sokat lehet olvasni arról, hogy a szénhidrát szegény diétáktól jobban lehet fogyni, mint a zsírszegény diétáktól, ami rövidtávon igaz is, viszont hosszútávon mindegyik csak mérsékelt fogyást eredményez. A POUNDS LOST tanulmányban igazolódott, hogy a fogyásnál sokkal jobban számít a bevitt kalória mennyisége, mint a makrotápanyagok egymáshoz viszonyított mértéke, ami annyit jelent, hogy sokkal jobban egyénre lehet szabni a fogyókúrákat az egyéni igények és a táplálkozási szokásokhoz igazodva, mint azt eddig gondoltuk és ez nagyban segíthet az életre szóló életmódváltásban.
- Tévhit: Kerüljük a gyümölcsöket a magas szénhidráttartalmuk miatt.
Az a cukor, azaz szénhidrát, ami a gyümölcsökben van más, mint az italokhoz és ételekhez hozzáadott cukor. Igaz, hogy a gyümölcsök kalóriatartalmát nagy részben a fruktóz adja, de emellett nagyon sok rostot is tartalmaznak, emiatt nem okoznak olyan gyors vércukor emelkedést, mint a hozzáadott cukrok például egy üdítőben. Amennyiben több gyümölcsöt fogyasztunk, az csak segít megelőzni a 2-es típusú cukorbetegséget, kifejezetten igaz ez abban az esetben, ha magas rosttartalmú gyümölcsöket fogyasztunk, mint a körte, málna, szeder, avokádó, ribizli, szilva, narancs, eper, alma.
- Tévhit: Minden szénhidrát rossz.
Nem mindegy, hogy a szénhidrát honnan származik. Minden forrásból származó szénhidrát másképpen viselkedik a szervezetünkben, a magas rosttartalmúak jótékony hatással vannak szervezetünkre, hiszen a glikémiás indexük alacsony. A szénhidrátok esetében mindenképpen megfontolandó a bevitt mennyiség és a minőség. Az egészséges szénhidrátok közé tartoznak a teljes kiőrlésűek, a zöldségek, a gyümölcsök, a hüvelyesek és a tejtermékek. A finomított szénhidrátot tartalmazó termékek, amelyeknek magas a glikémiás indexe, viszont kisebb mennyiségben fogyaszthatók vagy helyettesítendők.
Amikor elfogyasztunk egy ételt amelynek magas a glikémiás indexe, akkor az nagyon gyorsan meg fogja emelni a vércukrunkat, abban az esetben viszont ha ugyanannyi szénhidrátot tartalmazó ételt fogyasztunk csak alacsony glikémiás indexű alapanyagokat felhasználva akkor ez lassan fogja emelni a vércukrunkat. Szóval nem minden szénhidrát rossz.
- Tévhit: Csak a glikémiás index számít:
Nagyon sok embert félrevezet, hogy az étkezéseit csak a glikémiás index szempontjából vizsgálja. Vajon melyiket egészségesebb megenni, egy szelet dinnyét vagy egy tábla csokoládét, hiszen a csokoládénak alacsonyabb a glikémiás indexe, mint a görögdinnyének? Természetesen a szelet görögdinnye az egészségesebb. Az alapanyagokat összességében kell vizsgálni és nem csak egy tulajdonságukat kiragadva, nem mindegy, hogy mennyi a kalóriatartalma, milyen tápanyagok vannak benne és mennyi a rosttartalma. A csokoládénak csak azért alacsonyabb a glikémiás indexe mert magas a zsírtartalma, így lassabban emeli a vércukrot, viszont összességében nézve nem egészségesebb, mint a görögdinnye.
Mindent összevetve elmondható, hogy a szénhidrátokra nem kell ellenségként tekinteni, hiszen szervezetünknek szüksége van rá, csak az nem mindegy, hogy milyen és mennyi szénhidrátot eszünk.
Related posts
Csík Orsolya dietetikus – tanácsadás
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán végeztem mint dietetikus, táplálkozási tanácsadó. Három évig éltem az Egyesült Királyságban és dolgoztam a Kingston kórházban mint gyermek dietetikus. Tovább…
Telefonszám: +36 30/6041-076